...hello, újra itt vagyunk.

... lassan már 5 hónapos a kismuki. már olyan nagy, hogy ideje volt elmenni csajozni. tegnap meglátogattuk Moirát, aki már keményen állja a sarat a bölcsiben és naponta 20 percet játszik a sóbarlangban. bizony, ilyen menő bölcsije van. szóval. legelső alkalommal, amikor megfigyelte magának a kis szöszi Moirát, a mi kis Samunk elsírta magát. mondtuk: nembántsamuka. aztán realizálta és elállt a sírástól, helyette csak nézett kikerekedve. máshogy, mint a tükörképére, arról tudja, hogy valami turpisság van a dologban, arra mindig huncutul somolyog. miután Moira is megnézte magának Samut, közölte: nekedkukidvan. aztán rám nézett és megkérdezte, hogy megmutatom-e neki, mert szeretné látni. hát én megmutattam egy tisztábatevés alkalmával. Moira nézte, csak nézte, majd: apának is ilyen van. bizony, nyugtáztuk anyukájával. hát így állunk. samu becsajozott, mutogatta a fütyijét. :) aztán megkérdeztem Moirától, hogy neki van-e még pelenkája, ő meg büszkén mutogatta a bugyikáját, hogy neki már nincs, de közben majdnem ráült Samu fejére. 1-1. 

...  a hason megpördülés - lassított felvételben - is remekül megy. 360 fok. sima ügy. akár kétszer is, bár az már rettentő fárasztó. amikor leteszem a kiságyba, hogy már ideje elaludni, akkor nem maradhat ki az alvás előtti megfordulás. akkor alszik el, ha már lábhoz küzdötte magát. kilát a rácsokon,  megmarkol egyet és alukál. ennyi.

... egyre többféle hangot küld világgá. egy részét tudom utánozni, úgy beszélgetni is lehet vele. csinálja a hangot, csinálom a hangot, csinálja a hangomra a hangot. kommunikáció. aztán vannak olyan szupermagasságokba törő sikkantások, amiket 5 hónap feletti ember utánozni nem tud. remekül törnének ki az ablakok, ha tartaná a frekvenciát. 

...a mosolytartománya kiapadhatatlan. mindenkire van egy csak nekiszánt mosolya. rám máshogy sandít, az apjára meg különösképpen. teljesen bele van bolondulva az apjába. a reggeli készülődésének minden mozzanatát nyomon követi. aztán néma csend, miután elment apa dolgozni. mered egy kicsit az ajtóra, aztán magába. tisztára lehet érezni, hogy tudja, hogy elment. persze aztán elfelejti a megrázkódtatást, de az értelem efféle megnyilvánulásai totál lenyűgöznek. például, amikor Manipultorként kap Oszkárt tőlünk, az Esti Show-ban. remekel benne. halálos bőgés elsajátítása igen egyszerűen ment. aztán jött a köhögőroham-produkció, az arcon peregő könnyecskék, a piros szem effektus és a nézés, amelytől minden jégcsap elcsöppen. namost. van az a határ, amikor már el is felejti a szülő, hogy milyen elszánt és éppen szoktatja a gyermekét a rendre. eljön a pillanat, amikor megtörténik a totális elgyengülés. pedig egy perce még kemény voltál mint az asztalt. most bezzeg odamész felvenni, mert ezt nem lehet nézni, hogy tényleg szenved, tényleg van valami baja, mert így sírni csak az tud, akinek fáj valami..AHAPERSZE! felveszem, magamhoz ölelem, apja simogatja az arcát, ez a kis franc meg olyan mosolyt húz a képére, amit csak az átvert lúzerek kaphatnak. MEGÁLLJBETYÁR! akkor most vissza az ágyba, nem veszünk fel többet, még csak az kéne, te kis Oscar díjas, te! ágyban forgás, alvás. ez az egész csak arra volt jó,hogy tudjuk ki az úr a házban. az a kis szaros seggű, az! na de majd ma megmutatjuk neki ki a magyarokistene! :) hajrá anya, hajrá apa...

...az új cirkuszi műsorszám a következő: emeli a kis fenekét, kiböki a levegőt. egyik lábával lendületet vesz és már lökné is át magát az egyik oldalra (mindig csak a bal), de a kezébe elakad a művelet. sehogy sem tudja hova tenni a kezét. próbálta már így is úgy is, de nem tud átfordulni, csak egészen kivételes alkalmakkor, amikor nem tudja hogyan sikerülhetett a dolog és hol volt a keze, mert a következő lökésnél megint nem megy neki. aztán amikor besokall a próbálkozással, eszeveszett panaszkodásba kezd. jajajaj. jaj jaj jaj. forgatja a betűket a szájában, éktelenül elégedetlenkedik, jaj jaj jaj. ezt persze én anyának hallom. anya anya anya. aztán egyszer csak sikerül, én tapsikolok, mint egy dilis, ügyübügyü, gügyögöm és fordítom visssza, hátha újra tudja. 

... van, amikor leteszem hasra a szőnyegre és messziről figyelem mi történik. kicsit elvan magában, aztán keresni kezd. csak annyira megyek közel, hogy tudja, ott vagyok, majd kezdődik a produkció. minden valamire való tett után keres a kis szemével, megtalál és őrülten vigyorog, mert látja, hogy én is vigyorgok rá, mondom neki milyen ügyes és csak így tovább. akkor folytatja a mozdulatsort, majd újra rám néz. én biztatóan vigyorgok, ő nyugtázza, hogy követem minden mozdulatát, ettől nagyon boldog és már megy is tovább a produkciózás. ez mehet akár egy órán keresztül is. kitartó, az biztos. 

...mostanában elkapott a végtelen fáradság és a hiperálmosság a köbön. semmi másra nem tudok gondolni, csak egy nagy bögre, habos, durván erős kávéra. nem mintha segítene. az anyukákra nem hat a kávé. ez már biztos. tudom, próbáltam. 

... mindent összegezve Samu még mindig marha jó gyerek, folyton csak alszik, ha fenn van baromi sok dolga van, nem ér rá sírni, meg kell szerelni a kezeügyébeneket. olykor még azt is elfelejti, hogy éhes. külön kell rá figyelmeztetni, aztán persze rákap mint vasorrú bába a mágnesasztalra. a körme rekordgyorsasággal nő, a körömvágás aktusa nem viseli meg, tartja, hadd manikűrözzem. régen (!) bezzeg nem volt ez így, de már nagyfiú, nagy ívben letojja az efféle hívságokat. a fürdetés továbbra is a kedvenc elfoglaltságai egyike, de már nem kiskádazunk, vagy velem, vagy az apukájával nyomatja a lubickolást. tetszik neki nagyon. 

...hát szép napot nektek.

...viszlát.

...halihó! samu már 10 hetes. szeretnék mindenkit tájékoztatni, hol is tartunk:

...először is sorolom, hogy mi megy már neki olyan egyszerűen, mint az ágybaszarás. hát természetesen maga az ágybaszarás. olyan nagybetűs verzióban. ha rendesen nekiáll és belead apait-anyait, akkor úgy folyik ki a pelusból, mintha az előbb említett ott sem lenne. végigfolyik a lábán, átáztatja a kisharisnyát, a meleg nadrágot és akárhány réteg lenne rajta, akkor is áttörné magát a fos. törekszik a fény felé. perszehogy cuccos lesz a lepedő is, amit előtte lévő nap cseréltem. samu mindeközben nevet, csakhogy tudjuk ki hordja a nadrágot itthon. nevetése tudatos, szemében látszik a szikra, melyben megcsillan a huncutság iránt való elkötelezettség. az eset gyakori és kétség sem férhet a benne rejlő élvezethez. kéjelgő rentábilitás.

...aztán megy ám a traccsparti is. olyan sok a mondanivalója, hogy két keze kevés a téma érzékeltetéséhez. kever-kavar kis karjaival, nyújtogatja nyakát, pontosabban a nyaka helyén lévő hatalmas tokáját. úszógumi toka. ha bedobnám a gyereket a vízbe, fenn maradna lebegni.

...samu  a mindenhol, minden körülmények között, alvásra való képesség elsajátításának kegyelmes ura és parancsolója. alszik, ha a kezedben, felemelve tartod. alszik, ha a karodon, arccal lefelé fekszik. alszik hason, háton, oldalt. alszik hangzavarban. ha dávid erősítővel gitározik, ha többen beszélgetnek mellette. alszik a mellkasodon, függőlegesben. alszik evés előtt, közben és után. az evés közbeni alváskor is mozog a szája, pumpál, szív, olykor nyel, mosolyog, cici után kap, nyüszög és álmodik. nekem ez ingyen mozi. alszik testéhez képest derékszögben felállított karokkal. alszik hason, fejét úgy fúrva bele a matracba, hogy volt orra, nincs orra. hogy hol lélegzik, rejtély. biztos a bőrén keresztül. mondjuk nem csoda, az apja a békakirály, akit emberré csókoltam.

...aztán képes arra is, hogy az ágyban sírva, zokogva, könnyeivel áztatott arccal néz rám és amint felemelem - akarom mondani megnyomok egy láthatatlan kikapcs gombot -, elhallgat és nevet.

...samubaba a sport nagymestere. hívjátok edzőbának, kösszi. megnyújtatja alvásban elgémberedett tagjait, bemelegíttet, jobbra-balra fordul tengelye körül, felkészül és mászik. mászik hosszú perceken keresztül, liheg, nyög, de nyomatja neki, kis kezeit próbálgatja, már nemcsak a lábával löködi magát előre, hanem gyakorlatilag minden atomja mozgásban van. fejét a csillagokig fel tudja emelni, de nem ám akárhogy, felkönyököl hozzá! tudatos könyökhasználat pipa. innentől öcsi, neked a neve Mr. samu.

...aztán mondanom sem kell a legnagyobb dobása a csajozás. "hello lányok, nammiahelyzet?" - mosoly féloldalasra húzódik, kék csillagszemek pillái rebbennek és lehet elolvadni, majd nagyot csattanni a padlón, hadd szóljon. engem megbabonázott, elcsábított, színtiszta szerelmünk fénylik az éjben, fáklyaként lobogva az örökkévalóságnak. bár én oltári szerelmem jeléül csókolgatom őt össze-vissza, ő bennem csak egy pusziszörnyet lát, aki már megint támad, így kénytelen szegény visszahúzni magát, orr és szemöldök ráncolva. azt a fintorgást...!

...ami még tanmenetszerű, az a növekedés. most már 62 cm. újabb ruhák mentek a szekrény aljára. több a kinőtt, mint a leendő.

...kamerábapózolásban sem utolsó a kis lurkó. jé, nagy fekete, nézzünk bele mozdulatlanul. ilyenkor óriás szemek köszönnek vissza a képeken, általában tátott száj, de mindenképpen kíváncsi tekintet.

...ami még nagyon jól megy, éhesen, ciciig lecsúszni a vállról és hangosan cuppogva, ruhán keresztül evést imitálni. csuklóig betolni az öklét a szájába és megnyugodva, nyálban tocsogva elaludni rajta. ügyes a vállam szopogatásában is, amiközben annyi nyál folyik le a karomon a kanapéig, mintha dézsából öntenék. a folyamat a következőképpen néz ki. bambul előre, lassan, megfontoltan eszegeti a bőröm, de néha megpihen. egyre inkább lassul. állkapcsa moccan, eszeget, abbamarad. nyála gyűlik alattam. szeme kezd lecsukódni. érzem, hogy elnehezül, már kezdi magát átadni az alvásnak. megint mozog a szája, de ezzel együtt csukódik egyre lejjebb bambulása. nagyokat passog. nyála tócsa már, feje megbillen, tátott szájában buborékok táncolnak. néha még szoppant egyet, cuppan a nyálfröccs. alélt lénye teljes erejével nyomja karom, feje függőlegesben, picit megdőlve. az egyik keze lefele gravitál, ide-oda lebeg, míg a másik kinyitva a mellkasomon pihen. néha megmarkol vele. álmában kiskutyát játszik, nyüszög mint a fábaszorult. legalább annyira édes, hogy azonnal felfalnám. megkajálnám szeretetből.

...és ami a legújabb kis ajándék tőle nekem, az a hála. mostanában taknyos a kismuki és folyamatosan szörcsög, folyik az orra, így be kellett vetnem a kézi orrszippancsot. van porszívó-orrszívó is, de az egy félelmetes szörny, nincs nálunk alkalmazásban. szóval folyik a taknya, hát fogom a kis kézit és beleszippantok az orrába. néha felsír azért. addig szippantok, amíg ki nem tisztul az orra. mondom neki, hogy most már minden jó, kap levegőt, nincs több folyékony, csillanékony cicakaka az orrlikakban. ekkor ő egy jókorát szív az oxigénből és mosolyogva, örömszemekkel néz rám. látszik, hogy örül a levegőnek, tudja, hogy segítettem. hálás, no! 

itt van pár kép, aztán viszlát!

...sietek, hogy hamar végezzek. egy bácsi előtt állok be a következőnek. éppen odaérek, szinte beslisszanok. hosszú, tömött, fülledt sorok. próbálok nem arra gondolni, hogy fél órája már csak arra gondolok, hogy tíz kasszából csupán három működik és egyre magasabb lesz a sorban ácsorgók száma. mintha hátrafele haladnék. ilyen nincs! a kasszában ülő alkalmazottak unott arccal való gombnyomogatása egyre inkább kezd bosszantóvá válni. tíz kasszából három! ez igen! lassan elüti az óra a délután ötöt és én itt tétlenkedem a sorban, ami csak hosszabb lesz az idő múlásával és valahogy mindig én állok a végén. körbenézek, hátha jutok valamire. hátrafordulok, hátha lesz valami. lett. hirtelen egy szúrós szempár esik rám és a mellkasomra kötözött gyermekemre, aki alszik, mint az Éjszaka. a tata akit beelőztem. nem szándékosan történt, csak megtörtént, előbb értem oda na. tekintetét leemeli rám és figyeldmá! cöcög. tisztán hallom, hogy cöcög! inog-binog gonosz feje. nem igaz, mit képzel az öreg. na de hogy jön ő ehhez, kérdem én. fejem lassú mozdulattal visszafordul előre, közben szemeim majd kiesnek úgy guvvadnak, szemöldököm felszalad az égbe, fejem kicsit megbillen, agyam hitetlenkedik. ez az öreg beszólt nekem, pontosabban szemmelvert. hát nem látja, hogy gyerekkel vagyok? arra gondolok, hogy egyenesen a szemébe nézek és kimondom: "hát nem látja, hogy gyerekkel vagyok?" mindig is szerettem volna kimondani ezt a mondatot. "gyerekkel vagyok!" eleddig azt képzeltem, hogy kapuk nyílnak meg, titkos ajtók tárulnak fel, jobbra-balra rebbennek az emberek, hogy nekem utat adjanak és méltóságosan, büszkén elvonuljak közöttük. hát a nagy szart! ez a trotty itt mögöttem (gyorsan hozzáteszem, hogy semmi bajom az öregekkel, sőt szívelem is őket úgy általában) cöcög, majd' kiesik a protkója. az előttemállók közül senki nem mondja, hogy: "jaj kislány, gyere állj elém, úgyis csak répát vettél, sajtot, meg céklát. azt semmi idő kifizetni. gyere nyugodtan." neem! ehelyett állnak előttem megtermett tomporukkal és pakolják ki a futószalagra telezsákmányolt bevásárlókocsijuk tartalmát. fel sem fér a szajré, annyi van belőle. már azon gondolkozom, hogy visszateszem a zöldségeimet és húzok mint a vadlibák. ekkor zeneként cseng füleimben a mondat, miszerint a szomszéd kasszához is lehet menni. zsupsz, már át is álltam. átugrottam, pontosabban. ekkor mögüllem cöcögést hallok, nyál fröccsen. szegény öreg, már megint megelőztem. a hátrafordulást mellőztem, fizettem és kirepültem a boltból.

...már azt hiszem, hogy elhagyhatom jelenkorunk szégyenét, a plázák országát, mikor eszembe ötlik, hogy gyógyszertár. namégezis! elgondolom, hogy ha nekem még öt perccel többet kell eltöltenem ebben a rohadás meleg ruhában, ebben a rohadt utálatos bevásárlóközpontban, akkor mentem végem. arról nem is beszélve, hogy szegény kicsi samuka sétához van öltöztetve, körülbelül 15 kilót nyom. abba is belegondolok, hogy átizzadta mindenét és már nem bírja sokáig aludva, mindjárt felébred és lesz haddelhadd. na de gyorsan beszaladok a gyógyszertárba, megnézem azt a sort, hátha. szerencsém van, csak egy kedves, öreg néni álldogál-várdogál, hogy hívják a sorszámát. na én is húzok egy hányast és a néni mögé állok, aki ekkor hátrafordul, ránéz csodálatos kisfiamra, majd olyan kedves arccal, ami csak az angyaloknak van maga elé enged. hát én elolvadok, főleg azok után amit nemrég éltünk át. annyira meglep az a gesztus, hogy elfogadom. úgy mosolygok hálám jeléül, hogy leszalad arcomról a szám. mégiscsak van varázsereje a babámnak!

...tiszta kaland ez a vásárlás. nem is tudom, hogy gyermekem előtt hogy élhettem! mert csak vele igazán izgalmas az összes mindennap. hogy mi volt samu előtt? ... azt már nemigen tudom. teljesen kimegy a fejemből a munkahely, a kollégák, a hétköznapi rohanás, a határidőnapló, meg a kinti világ úgy általában. ha nagyon erőltetem az eszméletem, felvillan a gondolat, hogy igenigen, volt valami, de ami most van, az olyan, mintha a világom ezzel a kismukival kezdődött volna! a születésétől indult az idő. onnantól számlálódik. hihetetlen az a tény, amit más anyukáktól is mindig hallottam, hogy  ami előtte volt, az nem is volt igazán, de legalábbis olyan, mintha nem is te lettél volna,  mintha olyan régen lett volna, hogy arra már emlékezni is lehetetlen. hát valahogy így. fura dolog ez az anyának születik a nő témakör. biológiai óra, csillagsors, varázslat.

viszlát

...azt hiszed ha gyereked lesz és nem kell dolgoznod, lesz elég időd mindenre a ház körül. viszlát másnapos pizzahalmok, viszlát szobaközepi szennyes, viszlát mosatlanok, viszlát, viszlát! de aztán rádtalál a szörnyű felismerés. először minden simán megy. aztán eggyel kevesebbszer takarítasz. aztán rálelsz a hűtőben valamiféle ismeretlen eredetű zöld kis lényre, ami rádkacsint, te pedig azzal a lendülettel hanyatt vágódsz és dobod el a rohadásnak indult tálat. eddig azt hitted az ilyesmi mosható. most pedig rájössz, hogy nincs az a szer, ami kivakarja az üjszülöttet a tálból. búcsút mondasz mindkettejüknek.

...aztán szép lassan rájössz arra is, hogy az élet semmi másból nem áll, mint mosogatásból. hiába van mosogatógéped, akkor is annyi koszos edény gyűlik össze, mint égen a csillag. rájössz, hogy a fele edény nem is tied. ? . aztán a kezed elkezd kiszáradni a rendszeres mosogatástól, így veszel kézkrémet. rájössz, hogy a krémipar átvert. szép lassan krémfüggő leszel.

...eddig azt hitted a mosás nem ügy. csak bedobálod a koszosat a gépbe, nyomod a gombot, végén pedig teregetsz. kész. na most szépen arra is rájössz, hogy nem csinálsz mást, csak gombokat nyomogatsz, teregetsz és mérgelődsz, hogy a gép már megint elindult világgá és kicentrifugálta magát a fürdőszoba közepére. visszalöködöd és imádkozol, hogy ha már 12 évet kibírt, akkor még bírja egy kicsit!

...aztán azt gondolod, hogy ha lesz gyereked, biztos folyton csak utána fogsz pakolni. aztán rájössz, hogy bármennyit is pakolj, az már megint a férjed cucca.

...aztán azt is gondolod, hogy milyen édesdeden elaludt rajtad a kisfiad, most biztos szunnyadni fog órákig. igenám! de akkor ott állsz a kiságy mellett és azon töprensz, hogy is tedd le aludni úgy, hogy ne vegye észre. előrebocsájtom, a póz az oka. feje hátravetve, félig lecsúszva a karodon. szája tátva, nyála csöpög. teste ívbe, fenék kinyomva, lábacskái maga alatt. lehetetlenül kifacsart póz. látszik, hogy még sosem aludt ilyen jól. és akkor jössz te, hogy lerakd. muszáj. nem bírod tovább tartani a kilóit, meg amúgy is van mit csinálni. kezedet óvatosan átcsusszantod a feje alá, koncentrálsz, levegőt sem veszel. másik kezed a hátán, felemelt lábad a feneke alatt. flamingóban nyomod percekig, míg rátalálsz a fogásra, amiben le tudod tenni, hogy az ágyban majd hason legyen. most vagy soha. indítod a mozdulatsort, olyan lassan, ahogy emberileg csak lehetséges. elemeled meleget adó mellkasodról. azonnal érzed, hogy baj lesz...már félúton jársz, amikor is úgy pattan fel a szeme, mintha soha nem aludt volna. megáll benned az ütő. de visszacsukja a szemét. óvatosan leteszed. éés elkezd bőgni. szuper. gratulálok kedves anyuka. gyorsan visszacsinálod az egészet. persze megnyugszik, újra elalszik a karodban. ekkor új technikával próbálkozol. most a gyorsaság lesz a nyerő, gondolod, és olyan tempóban teszed le, hogy észre se vegye a változást. hát nem jött be. hiszti. akkor azt gondolod, hadd hisztizzen, majd belealszik. de a laptop előtt ülve már nem szimplán a sírást hallod, hanem a lelki füleidbe beleképzelt hangokat is. azt hallod, hogy fulladozva sír, biztos nem kap levegőt. tuti azért ordít ennyire, mert bukott egy jókorát és bele fog fulladni, nem tudja emelni a fejét, biztos beakadt valami. vagy azért ordít egyre elkeseredettebben mert felrúgta magát az ágytámláig és mindjárt kibicsaklik a feje és még a keze is beszorult maga alá, már nincs benne vér! és biztos a takarót is lerúgta, nagyon fázik, csupa remegés. aztán az jut eszedbe, hogy biztos nyitva hagytad az ablakot, kiment a meleg, berepült egy buzi nagy madár és a rácsos ágyszélről íjesztgeti. vagy...vagy...vagy...jaj hogy sír, te is mindjárt elbőgöd magad! odarohansz, csak úgy porzik a parketta. felkapod, megöleled. azonnal kuss van. átvert! azannyaneki! na nem baj, most biztos elfáradt a sírástól, hamar kidől és akkor majd lerakod...éééés kezdődik minden elölről.

...a legvégén pedig rájössz, hogy lehetne ennél sokkal rosszabb is. mondjuk ha sárga-kék csempe lenne a fürdőszobádban. az lenne a vég. akkor tuti belédszorulna a szar is.

viszlát

...kihagytunk egy aprócska időt, de most újra teljes vállszéllességben vállaljuk tetteinket. samu remek, mondhatom. minden percben megnő rajta egy tizedmili. gyorsan, sietve, hogy kerekedése fel tudja venni a versenyt teste hosszával. büszkén jelentjük, hogy 60 centis és 5,5 kilós. ez van ugye, ha a friss gyermek eszik ahogy a csövön kifér. ügyesen hízik. mi most elégedettek és büszkék vagyunk, amit természetesen vele is közlünk, mindenféle fura szájtartással, gügyögő hangokkal, afféle bügyübügyükkel meghintve az értelmes beszédet. csücsörítünk, nyakat nyújtogatunk, vállat huzogatunk, szemet kerekítünk, huncutul mosolygunk, somolygunk, hátha lesz gyümölcse abbéli igyekezetünknek, hogy kicsaljunk belőle egy kis gügyögést. próbálkozásainkat rendszerint siker koronázza. meredten néz ránk, felhúzza láthatatlan szemöldökét éééééés csücsörít, gagyog, remekel! istenem, hogy ez mennyire boldoggá tesz bennünket! úgy magyaráz, hogy az egyáltalán nem igaz. teljes extázisba esem, hergelem, csalom belőle a mondandót. ő meg csak magyaráz, mesél. nagyon sok mondanivalója van, eszméletlen sok minden történik vele alvás közben. elmeséli álmait, mutogat, csúnyán néz, szemöldököl, nyáladzik, kezét fejéhez emeli, eltolja, szájat tát, hangokkal effektel, mellékeli egy kis pukival a szót, hogy gugugu. közben oldalra sandít, lélegzetet fojt és ismét kilöki az altáji mellékletet. csakhogy tisztán lássunk. nagy ívben tojik az álombéli sárkányra, menti aki menthető. utána az elmaradhatatlan vigyor. hol féloldalas, csajozós (ekkor már vitte a királylányt, semmi kétség), hol pedig teleképpel vigyorog bele az arcunkba, jelentvén, hogy happy end. hát naná. aztán van olyan álom is ami megríkatja, úgy visít mint a szopós malac. gyorsan ugrunk, futunk vígasztalni. simogatjuk ahol érjül, nehogy belemelegedjen a rossz álomba. látjuk, sikerült. elnémult, megint teljes a normalitás. samu nyugodt, elernyedt, rossz álom viszlát, gyere-gyere királylány!

...aztán van olyan is, hogy csak bambul bele a világba, pontosabban az ablaknál lévő virágba. nézi, fejét hátrahúzza, tokája majd ráfordul csúcsos kis állára, ezzel elérve azt, hogy olyan cuppanós puszit nyomjak nem létező nyakára, hogy szinte lökök egyet rajta. szóval bambul, a fenn említett pozícióban, csücsörítés természetesen és a legfontosabb: nehézfej-effektus. bólogat, de úgy, hogy próbál nem bólogatni, sikertelenül. tartja a fejét, ami kileng. de menti ami menthető. hiába nehéz, tartja, bár táncoltatva. a lényeg, hogy a művelet sikeres. ezzel az ábrázattal néz szemrebbenés nélkül, csücsörkéjéből folyik a tengernyi nyál a frissen átvett ruhácskára és sehallselát.

...lassan előkerülnek a mesék. mert van az az állapot, amikor samu kiüti magát étkezés után, de még nem alszik és egyáltalán nem mozog. csak a nagy szeme látszik ki a takaró alól. olyankor bevetjük búgó hangunkat és szaporítjuk a szót. figyel ránk, így azt képzeljük felvette a fonalat. úgy mesélek, majd' énekelek. a négyszögletű kerekkel kezdem, hadd ismerje meg dömdödöméket. (itt hozzáfűzném, hogy dávid úgy élvezi, hogy könnye csordul a szomorú résznél) s miután elaludt-felkelt-elaludt-felkelt és beköszöntött a másnap, előkerül vicces kis barátaink által ajándékozott könyvecske, a remekbeszedett, letojt fejű vakondok. arról szól, hogy kidugja kis fejét a vakondok, mire leszarja valami. amolyan kunkorodós fajta kaka. na megmérgesedik a kisvakond és elindul nyomozni ebben a kényes ügyben. kérdezi a kecskét, te voltál? az ugyan nem, ő másmilyet kakál és be is bizonyítja. nincs mit tenni, tovább kell menni. megvádolja a tehenet, te voltál! az ugyan nem, és meg is mutatja, hogy mennyire lágyat tud csinálni. juj gyorsan tovaszalad a kisvakond és megkérdezi a többi állatot is. egyiknek sem olyan a végterméke, mint a kisvakond koronája. spekulál a kicsi, aztán eszébe jut béla, a kutya. na ő tuti olyat szarik amit visel a kobakján. bosszúálló hadjárat indul, odamegy az alvó, mit sem selytő bélához és telekakálja a fejét. vendetta. na persze a mellékelt ábrán látszik, hogy a kisvakond kakija akkora mint egy bolhafing. igazán tanulságos mese. fontos darab :)

...ja és a legújabb hír amitől eldobjátok az agyatokat: samu 9 órákat alszik éjszaka. nem ébred fel. sok az álmodnivaló, mint azt már említettem volt és tudja, hogy nekünk is jár az alvás. hát így. odavagytok, mi? meg vissza! hehe

viszlát

...hellobello, ismét jelelentkezünk. új fantasztikus cirkuszi mutatvány van alakulóban. samu képes azt a nagy és nehéz fejét olyan magasra emelni, hogy alá kell támasztania kis kezeivel, hogy még emelje a szintet. brávó! kitolja magát és inog-binog a buksija, majd eldől oldalra, de tartja a pózt. hát ezzel is megvolnánk. várjuk a köveztkező ügyeskedést kisfiam!

...samubogyó egyre kerekebb és olyan marha nehéz, hogy fogási technikát kellett változtatnom, mert egy idő után nem bírom el. na jó, elbírom, de a hátam eléggé odavan. masszőrt ide!

...mostmár beállt a menet, mondhatom, hogy fixen. egész nap alvás van, aztán megspékeli a napot egy kis esti pár órás nyüszörgéssel, majd a fürdőkádban elalél a gyönyörtől. amikor kiveszem éktelen nagy sírás a jussom. gyors bebugyolálás a meleg törölközőbe, akkor visszavesz egy kicsit. végleg megnyugodni a cicin tud, amibe annak rendje és módja szerint bele is alszik. de úgy, hogy olyat még nem láttál, bimbó vákummal a szájban, nem enged. a test totális ernyedés alatt, kezei lógnak a teste mellett. tenyere nyitott, lába kókadt. szuszogás közben kis világbéke vigyor villan, de jaj! ekkor kicsusszan a cickó, samu rákap fejjel, szájjal, kézzel-lábbal, dupla lendülettel. még éppen idejében, sikerül visszaszippantani. huh. újból végtelen mámor pozíció. ez megismétlődik még egyszer-kétszer, hiszen hagyom. nem bírok betelni, így csak nézem és megáll az idő...

...éjszakánként a szokásos ébredést sohasem követi sírás. csupán nagyokat cuppog és hallgat mint a bárányok. néha nyekken egyet, hogy "namostmárazértcicitide", de hogy mióta űzi a lepedő- és kézevés művészetét, nem igazán lehet tudni. elvan, nem kell aggódni. lehet, hogy közben annyi emléke van, hogy fel kell őket dolgozni és a sírás kivesz. kitudja mit tudnak ezek a babák. lehet, hogy még emlékeznek előző életük történetére és mint mese, pörgetik a tekercset. lehet, hogy a jövőt látják egymás utáni képekben és ha már itt tartunk ez dávid elmélete a babák álmáról. szemük becsukása után szépen felelevenedik a nagybetűs élet. látják kikkel fognak találkozni, mit fognak csinálni, elesnek-e, szeretnek-e, lubickolnak-e, ölelnek-e, élnek-e, halnak-e. ezért van, hogy alvás közben különböző pofákat vágnak. görbül a száj: nem kap több csokit. fintorgás: ennek a nőnek eekkora segge van! szemöldök ráncolás: ugyanmár ne kamuzz. kisimult arc, csorgó nyál: a jövőben is alszik. kis féloldalas vigyor: csajozás. óriási telepofavigyor: karácsonyfa. fontos, hogy nem sorrendben pörög a film, hanem össze-vissza, kis foszlányokban (ugyanis ha pontosan következne az események sorozata, akkor tudna mindent, így viszont nincs képben mi, mi után lesz), amely képesség egyre inkább fakul, ahogy tör fel belőle a kicsi én. az már nem összeegyeztethető. hát így állunk. hogy teljesen képben legyetek, samu ebben a szent minutumban éppen nagyon-nagyon vetít valami csajnak.

...rájöttünk, ha fáj a hasa remek ellenszer a pöttyös labda. rátesszük a kisfiút a tetejére és még élvezi is mindezek tetejébe!

...munkám során nem állt tőlem távol, hogy kutyafuttában bejárjam szíp magyar hazánkat, akár egyetlen röpke nap leforgása alatt. áldott állapotomban is. természetesen. úton útfélen (értsd: plázákban) érdekesebbnél érdekesebb emberekkel hozott össze a Sors, aki kegyes és besegít. így ha nem lettem volna eléggé felkészülve, akkor elém sodort olyan tapasztalt és beszédes egyéneket, hogy szem-száj tátva maradt. tanácsuk a sírig elkísér. engedjétek meg, hogy idézzek (a nevek nem valósak, csupán képzeletem szüleményei):

...terhes vagy? há jáj de jó! meghízol ám! aszt ne gondód, hogy így maradsz. ha má úgy maradtál. aszt nézel csak, ha nem kíván a férjed, férjné vagy úgy ámúgy: igen? najóvan, akkó nem zabi. mer manapság! engem se kívánt a lájos, no mondjuk 4 gyerek után! azéé megógyuk! ...na árányos. nem ke párfüm? - (jolánka, a székesfehérvári plázakisebbségi. boltról boltra jár feketézni. néha besegít eladni, úgy zavarják ki az eladók)

...terhes vagy? jaj de jó lesz neked nórikám majd meglátod! fiú? igen? azt hittem lány. hozzád lány illik. biztos fiú? hm. meg mertem volna esküdni..szerintem elnézték, én mindig megmondom mindenkinek milyen lesz a gyereke. százszázalékosan! hidd el, meglátod, hogy lány lesz, én mondom neked! - ( katika, akinek mindig igaza van. százszázalákosan.)

...terhes vagy? na és nem félsz, hogy kövér leszel? - (zsuzsika, aki rátapintott a lényegre)

...terhes vagy? hú, mikor én voltam terhes, még csak tizennyolc voltam. te mennyi vagy? igen? az már koros kissé. de nem baj, még ilyenkor is lehet szülni. csak vigyázz, hogy mindig légy résen. figyelj szépen mindenre. ne kapkodj, csak nyugodtan, meglátod úgy könnyebb lesz. ügyesen, nem kell aggódni. figyelj, lessél, nézelődjél és úgy lesz a jó. figyelsz? most ne pakolj, figyelj, mert én is így csináltam! jótanács, azt meg kell fogadni. vén róka vagyok én már, tudom a dolgok rendjét. pakolhatsz. - ( editke, akitől csak azt nem tudtuk meg, mire kell figyelni.)

...terhes vagy? de azért még mászol létrára! vagy nekem kell? bár én nem tudok, mert magassarkúban vagyok. akkor most mii leegyeen? - (mucika, akinek ez magas)

...terhes vagy? tudtam! már hónapok óta figyellek, ahogy gömbölyödik a hasad. úgy tudtam! - (vivcike, aki csak azt nem tudta, hogy pár hetes a baba)

...terhes vagy? na és megtartod? nekem aztán még nem kéne kölök! még csak az kéne!  - (gizi a miskolci bombázó)

...terhes vagy? micsoda? már 4 hónapja? és nekem nem mondtad? nekem? azt hittem vagyunk annyira jóban, hogy elmondjunk egymásnak efféle nagy eseményeket. hogy elmeséltem a múltkor is azt a csókot a szilveszteri buliban a petivel!? azt senki nem gondolta volna és mégis! nem baj, nem haragszom, de máskor kétszer is meggondolom mit mesélek el. - (tomi, a meleg eladófiú, aki szerint barátok voltunk. kétszer találkoztunk.)

...terhes vagy? na készülhetsz hogy elhagy a férjed! nehogy aszidd, hogy nem titkolóddzik! te otthon vársz rá, pelenkázol meg minden, ő nem jön és te spekulálsz meg minden. hazajön, számonkéred, hazudik a disznó meg minden! aztán nem kiderül ,hogy meghíztál mi??!! majd meglátod! ütöttem-vágtam ahol csak elértem! majd meglátod meg minden! - (aranka az egri bikavér)

...terhes vagy? szoptassál, amíg csak bírsz! az hülyeség, hogy abba kell hagyni! ne törődj senkivel. az sem baj ha óvodás már vagy iskolába megy. én hat éves koráig szoptattam a krisztiánkát, mégse lett semmi baja. mégis milyen okos lett! - (évike, a büszke debreceni plázamama)

...terhös vagy? akkor aztán már nem kell dolgoznod! de jó neköd, bárcsak én lennék terhös! hiába mondom a pasimnak, hogy nem akarok dolgozni, tele van a seggem ezzel az egésszel! itt remegök éhbérért, a semmiért. isten látja lelkem, eleget güriztem én már!  böcsüld meg kisszivem böcsüld meg ha mondom! nem kell dolgoznod, az itt a lényeg. - (anna, a szegedi 20 éves eladólány)

...terhes vagy? na akkor vége az életednek. a barátnőm is terhes, mindent lehány, folyton szarul van, ájuldozik. rosszabb mint a szülés. állítólag. azt hallom mindenkinek eljön ez a szakasz. hol kicsit, hol nagyon. te nem hánytál? ne mon'má! én ennek utána fogok olvasni, de én nem így tudom. - (juci, a westend esze)

...terhes vagy? és szeded a vitaminokat? itt a gyógyszertár, szaladj el gyorsan, vásároljál be! a vitamin a lényeg! attól lesz a gyereked normális állapotban ha megszületik. én így csináltam és minden rendben volt vele. - (marika, akinek a gyereke normális)

...terhes vagy? csak vitamint ne szedjél, mert olyan kövér lesz a gyereked, hogy nem fogod tudni kinyomni. - (mici, akinek nincs gyereke)

...terhes vagy? hagyd abba a nemi életet. árthat. sose jó kockáztatni, még ha mást is mondanak, nekem elhiheted, mert az én gyerekem ábszolút rendben van. - (gabika, aki megmondta)

...terhes vagy? hú akkor készülj, mert többet nem alszol! kialvatlan leszel, táskák a szemed alatt, idegeskedsz, csapkodsz, folyton fáradt vagy és a végén elválsz. ez elkerülhetetlen. na jó, a válás része nem kell, hogy igaz legyen. ha te megtaláltad az igazit, akkor még ki is bírhatja a kapcsolatotok. majd meglátjátok. de készülj fel, minden megváltozik. majd gondolj rám, ha eszedbe jutok. - (szilvi, akire gondolok)

...terhes vagy? haha, vigyél férfiinget, az lesz csak jó rád. haha - (gergőke, a viccek réme)

...terhes vagy? én is az voltam! jó volt, jaj de jó. de főleg az volt a jó, hogy nem kellett itt rohadni ebben a rohadék boltban, hogy a jó k... ba..a meg! te meddig dolgozol még? - (timi, aki azért csinálta)

...terhes vagy? aaz igen! - (dani, aki érti a lényeget)

viszlát

...mikor áldott állapotban vagy, eszedbe jut, hogy meg kellene tanulni pár gyermeknótát. aztán telik az idő és valahogy elmarad. leginkább sosincs rá időd. semmire nincs időd, pedig már hónapok óta nem dolgozol, a napod nagy részét otthon töltöd és mégis eszeveszett sok dolgod van. majd később tanulsz nótákat, ej ráérünk arra még! aztán eljön a pillanat amikor ringatod a kisembert és "namostkéneénekelni" - gondolod... és az egyetlen dal ami eszedbe jut, a Zúg a Volga. mindez OROSZUL! ráadásul poklok mélységeiben rekedt férfikórus zengi fekete tenorral torkukban, lassan, vontatottan: EEJUHNYEM, EEJUHNYEM... soha életemben nem tanultam oroszt. soha nem gondoltam volna, hogy ez lesz az első és egyetlen dal, ami eszembe jut kis csecsemőm ágya mellett. ez tegnap történt. azóta is itt dübörög a fejemben egyre vészjóslóbban és látom az elrettentő képet, ahogy csontsoványra fogyott rab igavonók húzzák ki a partra azt a rohadt nagy hajót. most is látom. még mindig hallom. hát itt az ideje nótáskönyveket venni.

...régebben teljesen kivoltam a válogatottan hülye becézések hallatán. eldöntöttem, hogy én nem fogom össze-vissza becézni samut. egyszerű és nagyszerű neve van. samu és kész! erre tessék, hallom magam, ahogy egyre elvetemültebb szavakat ejtek ki csücsörítésre végleg beállt számon, miközben samut nézem. egy kis ízelítő: sammer, samotttégla, sampedli, samovár, nyuszipuki, nyuszipuszi, mikumaki, kuki-muki, mütyürke, samububububububu...(közben megy a csücsörke ezerrel. megvan?) stb.

...a kisfiunk kedvenceinek listája: kedvenc pozíció: szupermen. kedvenc állapot: csupaszon létezés. ebből következik a kedvenc ruha: a semmi. kedvenc tevékenység: fürdés. kedvenc sport: gurulás. kedvenc arcizomgyakorlat: görbülő száj, majd hirtelen mosoly. kedvenc étel: nem egyértelmű. kedvenc hangja: csend. kedvenc játéka: gitár

...megdöbbenéssel veszed észre, hogy a mélyhűtőben már nincs is más csak anyatej.

...belenézel a tükörbe és konstatálod, hogy a hajad már harmadnap van összefogva (ki sem bontottad) és úgy áll mint a szénaboglya.

...délután 2-kor veszed észre, hogy még pizsiben vagy és nem is reggeliztél.

...határozottan eldöntötted, hogy te nem fogsz gügyögni a gyerekedhez mint azok a sipítozó öreg nyanyák. hát felülmúlod őket.

...elindulsz valahova/akárhova kocsival. végre sikerül összepakolnod minden gyerekkelléket (sok pelus, popsikenőcs, sok tetra pelelnka, zenélő játék, ami leköti ha neaggyisten te nem tudod, meleg ruha, váltó ruha, kistakaró, sapka, anyagcipőcske, kesztyűcske stb.). gyerek az autósülésben. fél órán keresztül szenvedsz azzal a rohadt biztonsági övvel, mikoris a gyermeked elkezd ordítani, nem használ a hangod, nem használ a hülye zenélő pillangó. kénytelen vagy kikapcsolni a biztonsági övet, kihámozni a takarók alól és felvenni. persze azonnal elhallgat. a kis manipulatív hétszázát! átvert téged. megint. vidáman piheg a válladon. na jó. visszabányászod az ülésbe, újra indul a procedúra. most zenélhet a lepkepajtás, tetszik neki. aztarézfánfütyülő... beülök a kocsiba, végre. eligazítom magam, öv be, indulok. indulnék, ugyanis a kapunyitó nincs sehol.  ez azt jelenti, hogy ha fel akarok érte menni, újból össze kell szednem samut, csak nem hagyom lenn egyedül a kocsiban, míg én kitudja meddig tartózkodom fenn, mert persze fingom sincs hol van az a rohadt távirányító. kelepcébe kerültem. már eltelt majdnem 40 perc a kis bemutatóval együtt és én még nem indultam el és úgy néz ki egy darabig nem is fogok. aztán eszembe jutott a megoldás, ami teljesen lényegtelen, itt csak az előkészületeket szerettem volna felvázolni. :)

...egész nap veled van a gyermeked, egész nap csak ölelgeted, nézegeted, de megállás nélkül hiányzik. ha vendégek jönnek és felveszik, féltékeny vagy.( nem normális dolog esküszöm, de a múltkor úgy puszilgattam, hogy megharaptam a kisujját. volt ám bőgés. szegény kismuki neharagudj! )

...ha választhatsz a szex és az alvás között, az utóbbira fogsz szavazni

...a séta csak neked séta, ő semmit nem érzékel az egészből.

...baromi nehéz a babahordozót cipelni gyerekkel együtt.

...ha eddig nem fájt a hátad, hát most fog. a szoptatás másik sajátossága a gyermeked életben tartásán kívül, hogy a hátadat viszont kinyírja.

...a babaruhák max. kétszer-háromszor kerülnek rá és kinövi.

...az egész terhesség alatt azt várod, hogy végre megint hason alhass. szülés után rájössz, hogy a két hatalmas, tejjel teli csecsed miatt esélyed sincs rá még vagy fél évig.

...a telepisilt és telekakált pelenka majdnem megüti a 100 dekát

...ha a gyermeked elaludt végre, na akkor fog csengetni a postás

...innentől kezdve nyitott ajtónál kakálsz, hogy azonnal meghalld ha bármi történik

...a melltartóbetét lesz a legdrágább kincsed

... eldöntöd, hogy nem fogod elhalmozni a lakást hülye plüssökkel és még hülyébb társaikkal. na ez sikerült eddig! ;)

viszlát

...na megint itt. kezdetnek elmesélem, hogy mi a bombabiztos megoldás egy majd' 7 hetes csecsemő elcsendesítésére. meg kell fogni a gyermeket és a szülői ágyon ide-oda gurítani kis testét, már az első mozdulatnál abbahagyja a sírás-rívást. érdeklődőn felemeli a fejét, olyan magasra, hogy hátizmait azon nyomban megirigylem (mert azért valljuk be, a testéhez viszonyított óriás buksit nem oly egyszerű emelgetni) és az újdonsült mozdulatsor, meg a tény, hogy ő ilyet magától nem tud, éppen elég ahhoz, hogy elkápráztassa. mutatom:

...dávid arra is rájött, hogy a kisfia olyan erős mint egy bivaly. a haladáshoz nincs egyébre szüksége mint a kezekre, lábakra. a fej már csak nehéz járulék, az vonszolódik magától. elmagyarázom. samu az ágy egyik végében, az előtte lévő "pálya" sík, hosszú és csak rá vár. felkészül. dávid keze kis lábai mögött. elindul a rajtot jelző füttyszó és a kismuki nekilendül. előrelöki magát a hatalmas kezekről. dávid követi a mözdulatot, keze ismét a lábacskák mögött. samu újból lök egyet magán. már haladt 10 centit. éljeen! és megint és megint és megint. egészen az ágytámláig. az összesen másfél méter. ha így halad tovább, ő lesz a család sportembere.

...tegnap először próbáltam ki a futást a szülés óta. hát sajnos nem ment. fájt, rázkódott a méhem, húzódott a sebem. így csak sétáltam, de olyan gyorsan ahogy tudtam. azzal nyugtattam magam, hogy ez már sport és segítek a kilóknak lemászni rólam. 40 perc. beleizzadtam. mikor felmegyek, dávid azzal fogad, hogy a kismuki is végigsportolta ezt az időtartamot, a fenn említett módokon. hát így állunk.

...a hétvégén lenn voltunk dávid szüleinél és a kerti friss levegő úgy elnyomta, hogy gyakorlatilag 24 órában aludt, vagy alvás utáni, illetve előtti kómában leledzett. amikor nem aludt, evett. sokat. hangja nem nagyon volt, hiszen elfoglalta a szunnyadás. a dédimama is jelen volt e történelmi eseményen (hiszen először mentünk le a nagyszülőkhöz) és egész nap csak samuzott. ez abban merült ki, hogy nézte ahogy alszik. jobb híján. józsi papa dupla annyi fa autóval várt bennünket, mint amennyit már kaptunk tőle. van már kisbusz, platós autó és készül a kedvencem, a helikopter. szerintem samu azt se tudja majd, hogy hova nyúljon a gyönyörtől. néha kipróbálom mit érezhet majd, leülök a földre és parkolok. egészen jól mennek a verdák. gyorsak. ügyesek. szépek. faszélvédőn visszaverődik a napfény. fadefektet javítok elméletben, közben arra gondolok, hogy jön a famentés helikopter formájában, az aprócska koccanáshoz a faközúton. senki nem sérült meg. faemberek pattanak ki a buszból, hogy faijedelmüket levezessék az őszi levegőn. fafantasztikus ferrári szed fel egy fabigét és kocsikázni viszi...egyszer csak anya bekiabál samunak, hogy: "ebéééd" ... egészen idilli :)