...a pelenkázóasztal az a hely samu életében, ahol metörténnek azok a nagy dolgok, amik a szülei életében még annál is nagyobbak. először is. ott jöttünk rá, hogy samu imádja ha csupaszkodhat. apja fia. amint kikerül a lába a rugdalózóból, annak rendje és módja szerint elkezd "teperni". dávid szerint biciklizik. szerintem egyértelműen futó mozdulatokat tesz. mindehhez mosolyogni is szokott. méghozzá teli szájjal, csak úgy virulnak a gödröcskék az arcocskáján! de mindez nem elég, ma reggel felhangzott élete első hangos nevetése! bizony ám. csak úgy csiklandozta érzékszerveinket az az apró kis hehe. aztán produkált még egyet. nagy tempóban haladunk kéremszépen. nem érünk rá, minél hamarabb el kell kezdeni kacarászni. versenyt fogunk kacarászni. az nem várhat, ugye.

...a múltkori 9 óra éjszakai alvást csak mutatóban kaptuk a kismukitól, afféle beugratás gyanánt. nesztek anyaapa, aludjatok ti is kicsit, no. ennyi. azóta újból éjszakázunk. na nem olyan sokat, egyszer-kétszer van csak fenn, de még így is irigykednek a babás barátnők. hiába, apja fia. kétség sem fér hozzá. szerencsére nem lett néger...csak vicceltem.

...tegnap estefelé átjöttek a barátnőim. a következő történt. juca fogja samut, majd összenyomja, úgy ölelgeti. kata, magdi és én mindezt 10 cm-ről nézzük. samu tekintete ide-oda ugrál a lányokon, majd azt hiszem rájött, hogy ez jó, nagyon jó, és teli szájjal elvigyorodott. há, a kis kéjenc. már most tudja a tutit. megint csak: apja fia.

...ma délelőtt elvittem sétálni az új szuperkerekű babakocsiban. nem érzékelt belőle semmit. mármint a sétából. végigaludta. kb. 2 órát pörögtünk a hegyi utcákban. a hazajövetel után beparkoltuk a békocsit a garázsba és kitettem a kismukit a kerti hintára, hadd simogassa bababőrét a nap fénye! löktem a hintát, lengett a samu, közben halkan nyöszörgött, csücsörített, jelentkezett és finoman átderengett a leveleken a napfény. idilli volt azt meg kell hagyni. ha tudni akarjátok, közben almát majszoltam. ettem volna csokit helyette...

...még egy kis aprócska mese arról, hogyan lesz jéghideg a kisbabák keze. az úgy van, hogy hanyatt kell őket fektetni a kiságyban. adott esetben bölcső. majd hagyni kell, hadd aludjon, de közben rá kell nézni többször is, hiszen jelentkezik, kapálózik. messziről csak két kis mancsa látszik. megnézem alszik-e. hát alszik, de jelentkezik piszkosul! el akar érni valamit, gondolom, így odateszem a kezem. ellöki. alszik. na még egyszer, gondolom ismét és elkapom kis kezecskéit. de mintha jeget fognék, lefagytak az ujjacskái. hát ez a gyerek annyit jelenkezett, hogy már a vér se folyt arrafelé. lenyomom a kezét. visszaemeli, mit emeli, pattintja. megint lenyomom, visszapattan. nyomom, pattan. alszik. és akkor rájöttem, tán ha megfordítom ezt a kölköt, újból belemegy a vér a kezibe! így is lett. remélem mindenki levonta a tanulságot a mese végén.

viszlát.